Hírek
2013. Február 06. 08:10, szerda |
Helyi
Forrás: Dr. Kriston Vízi József
Mag a hó alatt – meleg kenyér az asztalon

A helyi városszépítők által négy évvel ezelőtt életre hívott Dombóvári Herbárium című beszélgetéssorozat februári találkozójának is a Művelődési Ház biztosított meleg termet.
A rendszeres látogatók és újabb érdeklődők Árok Attila dombóvári pékmestertől, a „magok királyáról”: a búzáról és az abból készült kenyérről hallgathattak érdekes történeti áttekintést.
A búzát a kiváló alkalmazkodóképessége miatt a sivatagok és sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A Föld egyik legfontosabb táplálékforrása.
A most még hideg talajban pihenő fiatal búzatövek Szent György nap táján szárba szöknek, Vid napjáig növekednek, Péter-Pálkor pedig már lehet kezdeni az aranyló búzatáblák aratását.
A búza bibliai növény: a termékenység, az új élet, a bőség szimbóluma. Az aratás kezdőnapját elődeink gondosan választották meg. Nem kezdték azt meg újholdkor, pénteki napon, de Illés napját sem tartották szerencsésnek, nehogy a villám beléjük csapjon. Az aratás befejezése közösségi örömünnepnek számított évezredek óta.
A számtalan búzafajta közül kiemelkedő jelentőségű a tönkölybúza, mely a Kárpát-medencében már nyolcezer éve őshonos. Termesztése a múlt század végén szinte megszűnt, de magyar kutatók kitartó munkájának köszönhetően, ezt az őserejű, kórokozóknak ellenálló, búzafajtát vegyszerezés-mentesen újból termesztik. A tönkölybúza magas tápértékű, az élethez szükséges vitamin-, ásványi- és nyomelem tartalma magas. Fehérjéje a növényi fehérjék közül a legnagyobb hasonlóságot az emberéhez mutat. Gyermekek, legyengült betegek táplálására kiválóan alkalmas.
A kenyér szó számunkra elsősorban pékterméket jelöl, azonban jelenthet bármilyen élelmiszert, ami egy népcsoport számára alapvető, nélkülözhetetlen napi táplálék. Hazánkban a búza lisztjéből készül az alapvető néptáplálék, a kenyér.
Az újkőkori ember mesebeli, hamuban sült pogácsa-szerű kenyere lehetett a mai kenyér őse. Nagyszüleink korában a kenyérsütés asszonymunka volt, számtalan hagyomány kötődött hozzá. Kedden és pénteken - különösen nagypénteken - tilos volt kenyeret sütni. A kenyér tiszteletének, becsben tartásának egyre halványuló szokásait érdemes lenne feleleveníteni, gyermekeinknek megtanítani.
Árok Attila pékmester illatos, kerek-szőke, szögletes-barna, teljes kiőrlésű és magvas kenyereit, kemencében – ám már nem hamuban - sült pogácsáit az utolsó morzsáig, jó étvággyal fogyasztották el a Herbárium vendégei.
A kitartó és lelkesen készülődő kisközösség következő összejövetele március első péntekének délutánján lesz, melyre szeretettel hívunk minden régi és új érdeklődőt!
Bordi Anna, a Kör vezetője
Kapcsolódó galéria
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 16. 09:53, kedd | Helyi
A hónap műtárgya – Fekete István Múzeum
Szeptember hónap műtárgyának Papp László (1947– ) festő a göllei temető Szent Vendel kápolnájáról készült festményét választotta a múzeum.
2025. Szeptember 13. 09:00, szombat | Helyi
Különleges fotó került elő a dombóvári Fekete István Múzeum alapítójáról
Bodó Imréről (az első sorban a harmadik), aki 65 éve kezdte meg tanulmányait Göllében, Fekete István szülőfalujában.
2025. Szeptember 12. 16:29, péntek | Helyi
95. születésnapját ünnepelte Nagy Béla bácsi
A jeles alkalomból Pintér Szilárd polgármester úr és Bogdán László képviselő úr köszöntötték fel.
2025. Szeptember 12. 14:48, péntek | Helyi
Pénzjutalom és serleg is járt a hagyományos oklevél mellé a naki főzőversenyen
Nakon megtartották az immár hagyományos falunapot, melynek keretében főzőversenyre is sort kerítettek a szervezők.