Városlista
2024. július 14, vasárnap - Őrs

Hírek

2024. Július 08. 08:50, hétfő | Helyi

Idén a szokásosnál tovább zajlik majd a régészeti munka a Gólyavárnál

Idén a szokásosnál tovább zajlik majd a régészeti munka a Gólyavárnál

Idén is folytatódik Dombóváron a Kapos partján található Gólyavár lelőhelyen a szisztematikus régészeti kutatás. Ebben az évben a tervek szerint a szokásosnál hosszabb időintervallumban zajlik majd a munka.

A régészeti feltárások az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet szervezésében zajlanak Dombóvár Város Önkormányzatának finanszírozásával és a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiumának támogatásával. Dombóvári és nagyatádi diákok is részt vesznek a munkálatokban. A terepi feladatok elvégzésébe bekapcsolódnak önkéntesek és régészhallgatók Dombóvárról és az ország minden tájáról.

A feltárás jelentőségét az adja, hogy az egykori vár területén korábban csak elvétve zajlottak roncsolásmentes vizsgálatok, és írott forrásokból is viszonylag kevés áll rendelkezésre, így csak most kaphatunk betekintést a vár építéstörténetébe, fontosabb eseményeibe, valamint az egykor itt zajló hétköznapi élet egyes apró részletébe.

A valamikori várat a Dombai család kezdte el építtetni a 14. század végén vagy 15. század elején, akiknek közel másfél évszázadon át a központja lett. A család több mint kétszáz éves története során a hullámvölgyek és a hullámhegyek folyton váltogatták egymást, az ország főméltóságai közé tartozástól a száműzetésig vagy a halálra ítélésig minden kijutott az egymást követő nemzedékek tagjainak.

A 15. század első felétől sikerült nekik újra lépésről lépésre feltörniük a politikai ranglétrán, ami feltehetően a gazdasági megerősödésüket is elősegítette. Ezzel párhuzamosan a várat egyre inkább kiépítették és mindig az adott időszak divatjának megfelelően alakították. Így a gótikus stílusjegyeken keresztül az érett reneszánsz megoldásokig minden stílusirányzat fellelhető volt, azonban ezeket sokszor a régészek már csak apró töredék formájában találják meg.

A főúri rezidenciából a 16. század közepétől kezdve 150 évig török végvár lett, majd az oszmánok kiűzése után a bécsi udvari haditanács az alapokig leromboltatta azt. Manapság általában csak négy falcsonk látható a helyén, azonban nyaranta évről-évre a régészek munkájának köszönhetően viszonylag nagyobb részletek is a felszínre kerülnek.

A sok éve zajló komplex kutatás az írott adatok elemzésétől kezdve a különböző roncsolásmentes és geofizikai vizsgálatokon át a hagyományos ásatási módszerekig felhasználja a régészettudomány sokrétű eszköztárát.

Az elmúlt néhány év során végzett földradaros vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az egykori - alapokig lerombolt - északi épületszárny alatt feltehetően még megtaláhatók a betemetett pincék a maradványai, amely sejtésük az előző évi ásatás során be is igazolódott. Az idei év egyik elsődleges célkitűzése, hogy az épületmaradványnak ezt a részletét teljes egészében feltárja. A hatalmas mennyiségű bontási törmelék mellett nagyszámú régészeti leletre és az elpusztult épületornamentika töredékeire számítanak a kutatók az egykori várnak ezen a részén.

Az előző évi ásatáson a pince feltételezett helye körül az 1702-es robbantások okozta kaotikus törmelék-halmaz és a modern kori bolygatások, például modern korban történő épületanyag-bányászat nyomai jelentős kihívást jelentettek a maradványok értelmezésében. A szisztematikus és türelmes munka eredményeképpen azonban sikerült a modern kori behatásokat elkülöníteni a régészeti korú emlékektől, így idén nagyobb közelségbe került a betemetődött pince aljának az elérése.

Az idei év másik célkitűzése, hogy az egykori kaputorony korábban már megkezdett feltárását befejezzék. A vár első nagyobb átépítésekor, a második építési periódusában a déli épületszárny nagyarányú bővítése mellett egy monumentális kaputornyot emeltek, amelynek valódi nagyságáról korabeli írott forrásokból van tudomásunk.

Mára sajnos csak az alapfalai maradtak meg. Ennek az épületrésznek a feltárásából az egykori vár védelmi különböző építészeti korszakainak a rendszerére vonatkozó adatokat is remélnek a régészek, hiszen a tavalyi ásatás utolsó napjaiban feltehetően a legkorábbi időszak védművének a nyomaira bukkantak. Tisztázódni látszik, hogy a kaputorony előtt eredetileg farkasverem volt, amelyet a vár bővítése során földdel töltöttek fel és a helyén új védműveket alakítottak ki, amit árokkal öveztek. A farkasverem feltöltéséhez a várból származó földet és törmeléket használtak fel, amelyből érdekes, nagy mennyiségű leletanyagra számítanak a régészek.

Ezek a munkálatok részben adatgyűjtésül is szolgálnak a város által tervezett állagmegóváshoz és részleges műemléki rekonstrukcióhoz. A városvezetés szeretné, hogy a dombóváriak valódi közösségi helyszíne lehessen ez a lelőhely, amely a mai település őse volt.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Július 13. 13:55, szombat | Helyi

Veszprémben úsztak a DSI delfin korosztályú úszói

Július 6-7-én Veszprémben rendezték a delfin korosztálynak az országos regionális úszó bajnokságot.

2024. Július 10. 11:23, szerda | Helyi

Tanácsok kánikulában

2024. július 12-én (péntek) 24.00 óráig az ország egész területére vonatkozóan III. fokozatú hőségriasztást rendeltek el.

2024. Július 10. 09:45, szerda | Helyi

Folytatódik a szúnyoggyérítés vármegyénkben

Tolna vármegyében 54 településen összesen 9825 hektáron védekeznek a rovarok ellen.

2024. Július 08. 13:30, hétfő | Helyi

Elfogták a dombóvári sorozattolvajt

Elfogták a dombóvári rendőrök azt a környékbeli férfit, aki május vége óta legalább négy bűncselekményt követhetett el a városban.