Kassai Lajos lovasíjász elmondta, hogy Eördögh András tenyésztő, az Ősi Lófajtákat Tenyésztők Egyesületének elnöke honfoglalás kori jelleget hordozó lovat tenyésztett ki, amely hasonló az ősi kunfakó lovakhoz. Elmondta, hogy ezeknél a lovaknál is elengedhetetlen szerepe van a kiképzésnek. A szoktatás fázisában megtanítják a lovakat állni, valamint, hogy minden külső hatással szemben ellenállók legyenek. A kunfakó tulajdonságai között szerepel, hogy alkalmas hosszú utak megtételére, emellett jámbor, könnyen kezelhető, barátságos, nagy teherbírású, szívós állat - sorolta.

Kásler Mikós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből, valamint a régészeti leletekből rendelkezünk ismeretekkel őseinkről, harcmodorukról, lovaikról, a lószerszámokról és fegyverekről is. A fegyverek és a lószerszámok rekonstruálása mellett cél az őseink lovához leginkább hasonló lovak kitenyésztése.

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy az Árpád-kori kunfakók ellenállók voltak, amely a harcmodorból és a vándorlásból is következett. A kunfakó lovaknak igénytelennek kellett lenniük, nagy távolságokat kellett megtenniük és jó idegrendszerrel rendelkeztek.

Kifejtette: nem genetikailag hozták most vissza a tenyésztők a honfoglalás kori kunfakót, de érdemes lenne genetikai laborvizsgálatokat végezni arra vonatkozóan, hogy vajon ennek a tenyésztésnek eredményeként létrejött génállomány mennyire hasonlít honfoglaló őseink lovaihoz. Ilyen genetikai vizsgálatokat a korabeli csontleletekből lehet elvégezni - tette hozzá.

"Ha ugyanolyan teherbírással, idegrendszerrel rendelkeznek, mint amilyennel az ősi lovak is rendelkeztek, akkor az a génekben is meg kell, hogy nyilvánuljon. Ezt előbb-utóbb majd be is lehet bizonyítani" - mutatott rá a rektor, hozzátéve, hogy az ősi lovak színe is hasonló lehetett mint a mostaniaké.

Dallos Gyula, a Honvédelmi Minisztérium Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa felidézte, hogy őseink szoros kapcsolatban éltek lovaikkal. Úgy vélte, csak olyan egyedekkel lehetett ilyen hamar eredményt elérni a tenyésztőknek, amelyek genetikailag hordozzák magukban azt a tudást, azt a szilárdságot, intelligenciát, amellyel elődeik is rendelkeztek.

Dallos Gyula szerint a kunfakó jellegű ló kiegyensúlyozott idegrendszerének köszönhetően alkalmas hagyományőrzésre, lovas íjászatra, gyermekek lovagoltatására és hobbiállatként is lehet tartani. Ilyen természetű lovakra szükségünk van - hangsúlyozta.

Eördögh András tenyésztő arról beszélt, hogy 30 évet szánt életéből arra, hogy a kunfakó jellegű fajta újra megjelenjen. Az ősi ló a kun tájegységről, valamint jellemző színéről kapta a kunfakó nevet.