- Mi, magyarok sajnos nem jutottunk ki az idei labdarúgó-világbajnokságra. Ön viszont pályára lépett az 1966-os vb-n Angliában. Hogyan emlékezik vissza?
- Első mérkőzésünk a portugálok ellen volt. Így kezdődött számunkra a világbajnoki sorozat.
- Az első mérkőzés előtt rosszul is lett...

-Igen, a bemelegítés utolsó percében történt: egy labda után vetődtem - amit az egyik játékosunk rúgott, aki a bemelegítésen részt vett - éppen akkor, mikor sajnos Rákosi Gyula a hátam mögül indulva, mellettem akart elfutni és én belevetődtem a derekába. Agyrázkódást kaptam. Azonnal menni kellett be az öltözőbe, mert utána indultunk ki a pályára. Nem engedték azt, hogy helyettem Gelei Józsi védjen, mert akkor már a papírmunka le volt rendezve. Így kénytelen voltam beállni a sorba. Olyan állapotban voltam, hogy véletlenül a portugálokhoz álltam, és amikor már a pályán voltunk, akkor kezdtek kilökni a csapatukból, hogy menjek a pálya másik felére, mert oda tartozok.
- Akkor nem lehetett változtatni? Baróti Lajos szövetségi kapitány nem cserélhetett?
- Nem cserének számított, hanem beírták már a könyvbe.
- Mivel a nevezés le volt adva, nem lehetett változtatni?
- Nem lehetett; ez egy óriási pech volt!
- Ilyen állapotban kellett végig védeni az egész mérkőzést?
- Volt, amikor nem volt semmi különösebb probléma. Volt, amikor elment annyi a megítélő képességemből, hogy gondok voltak.
- Milyen volt játszani Eusebio ellen?
- Egy labdája volt, amit meg kellett fogni; és egy kilépése is volt, amit kiütéssel tudtam tisztázni. Nem ő volt a probléma.
- Máshogyan alakult volna az a magyar-portugál mérkőzés, ha nincs agyrázkódása?
- Én egészen biztos vagyok benne, hogy igen, mert a csapat is nagyon jó formában volt, és én is úgy éreztem, hogy jó formában vagyok, az biztos!
- A brazilok ellen már Gelei József védett.
- Igen. Hála Istennek, nagyon jól! Bravúros védése is volt; nem is egy!
- Például amikor Lima kapurarúgását hárította...
- Az nagyon felment a pipába: éppen hogy befért volna, szerintem, hogyha nem ér oda a Józsi, de megállta nagyon jól a helyét!
- Úgy tudom, hogy a mai napig is nagyon jó barátságban van Gelei Józseffel.
- Igen. Családilag is összejártunk, de ma már ritkábban találkozunk.
- Az akkori szövetségi kapitányra és a későbbi edzőjére, Baróti Lajosra hogyan emlékezik?
- Lajos bácsi egy nagyon jó edző, nagyon jó vezető volt! Olyan típusú ember volt, akit igazi régi úriembernek lehetett mondani. Nagyon értette azt, hogy hogyan állítsa össze a csapatot: hogy ki ki mellett játsszon, hogy ki tudja segíteni a másikat az összjátékban úgy, hogy egyik játékosnak a másiknak az akaratát meg kellett, hogy érezze. Ebben jól tudta összeszedni a csapatot.
- Az Újpesttel emlékezetes mérkőzéseken szerepelt a BEK-ben. Amikor a Spartak Trnava legyőzése után a Juventus következett a BEK-elődöntőben, majdnem sikerült a bravúr; és akkor az Ajax csapatával találkoztak volna Belgrádban a döntőben...
- Itthon rontottuk el gyakorlatilag: vezetéshez jutottunk a Juventus ellen és a csapat egy kicsit belelkesedett. Nagyon kitámadtunk, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a meccs utolsó részében fölénk kerekedtek.
- A Juventusban akkor védett a fiatal Dino Zoff, a későbbi világbajnok kapus.
- Egy csodálatos jó felépítésű ember volt; fizikailag is és gondolkodásban is ott volt nagyon a pályán, úgyhogy nem véletlen, hogy olyan hosszú ideig tudott az élvonalban maradni.
- Kanyarodjunk vissza a világbajnokságra: Ön szerint kik nyerhetik az idei vb-t?
- Nincs az a tudós, aki ezt meg tudná mondani. Én nem drukkoltam senkinek sem; már ha nem a magyarokat veszem számításba.

Berki Zsolt